Jelentések

Időközi szakmai beszámoló  (2012.03.01. – 2013.02.28.)


2012. március 1-jén kezdtük el az ELTE PPK Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központban 101579 “A közoktatás-fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusai” c. alapkutatásunkat azzal a céllal, hogy feltárjuk, milyen feltételek mellett fejtenek ki jelentős és tartós hatást az iskolai pedagógiai gyakorlat fejlesztését célzó, uniós forrásokból finanszírozott magyarországi közoktatás-fejlesztési beavatkozások. Az első kutatási év átfogó célkitűzése az implementációs mechanizmusokról való hazai és nemzetközi tudásháttér összegzése, illetve az európai és a szakpolitikai kontextus implementációs perspektívából történő értelmezése volt. Az első évhez kötődő feladatokat négy munkafázis szerint bontottuk meg.

Az első munkafázisban szintetizáltuk az implementáció, ezen belül a kurrikulumimplementáció hazai és nemzetközi elméleti tudáshátterét. Az itt alkalmazott legfontosabb módszerek a szakirodalom feltárása és az esetelemzés voltak. Több diszciplináris és problématerületen vizsgáltuk a korábbi kutatások eredményeit, a releváns elméleti irodalmat, valamint elemeztünk több, a gyakorlatban megvalósult kurrikulumfejlesztési esetet. Feltártuk a közpolitika-kutatás általános keretei között kialakult, majd a szakpolitikai területeken (így az oktatási ágazatban), illetve ezen belül sajátos problématerületeken (így a kurrikulumelméletben és fejlesztésben) alkalmazott implementációkutatási összefüggéseket. Kiindulópontunk az volt, hogy a közösségi forrásokból megvalósított hazai oktatásfejlesztési beavatkozások megértéséhez és egyúttal az e területen tervezett empirikus vizsgálat megalapozásához nélkülözhetetlen az implementációkutatás eredményeinek módszeres számbavétele. E szakasz keretein belül három háttérelemzés és egy szintézistanulmány készült. Az első háttérelemzés az implementációkutatás hazai és nemzetközi irodalmának áttekintése (Fazekas, 2012a), a második néhány modellértékű nemzeti kurrikulumreform implementációs sajátosságainak esettanulmány jellegű feldolgozása (Fazekas, 2012b), a harmadik pedig a nemzetközi fejlesztőszervezetek által létrehozott implementációs tudás elemzése (Halász–Szőllősi, 2012) volt. A szintézistanulmány (Fazekas–Halász, 2012) ezekre épülve kilenc fő problémakör szerint mutatja be az implementációs folyamatok sajátosságait. Elemezi a beavatkozások jellemző környezetét, a tág értelemben vett kontextus természetét, dinamikáját és szintjeit, a szűkebben értelmezett környezet, a szereplők vagy szereplőcsoportok implementációs vonatkozásait. Foglalkozik a megvalósulás lehetséges módjaival és mértékével, a főbb implementációs paradigmákkal, az idő különböző aspektusokból értelmezett szerepeivel, az egyes szinteken történő tanulási folyamatokkal és az implementáció menedzselésével, hangsúlyozva e kutatási terület interdiszciplináris jellegét és bemutatva fejlődésének fontosabb állomásait.

A második munkafázisban az Európai Unió fejlesztési politikáját és gyakorlatát vizsgáltuk kifejezetten oktatásfejlesztési és implementációs perspektívából. E szakaszban az Európai Szociális Alapból finanszírozott hazai fejlesztések szakpolitikai és kulturális kontextusának feltárásával kívántuk kiegészíteni az empíria tudáshátterét. Az egyik kiindulópontunk az volt, hogy az Európai Unióba történő belépéskor a tagországok olyan új erőtérbe kerülnek, ahol a nemzeti oktatáspolitikák, és ennek következtében az oktatási rendszerek működése is szükségszerűen megváltozik, illetve a közösségi oktatáspolitika eszköztára nem teszi lehetővé a kívánt gyakorlatok közvetlen kikényszerítését. A másik kiindulópontunk az volt, hogy az EU olyan kiemelkedően magas tudású fejlesztőszervezetként működik, mely külső és belső fejlesztési tapasztalatainak vizsgálata megkerülhetetlen az implementációs tudás feltérképezéséhez. Két háttérelemzés és egy szintézistanulmány készült ebben a kutatási periódusban. Az első háttérelemzésben az EU támogatásával végzett külső fejlesztések mögött meghúzódó koncepciókat mutattuk be (Szőllősi, 2012), a másikban pedig a közép-európai régióban megvalósuló közösségi alapokból finanszírozott közoktatás-fejlesztéseket tekintettük át (Fazekas, 2012c). A szintézistanulmány (Fazekas, 2012d) a közösségi fejlesztéspolitikával, valamint a kifejezetten az oktatási ágazatra vonatkozó fejlesztési gyakorlat sajátosságaival foglalkozik, bemutatva a fejlesztési célokat és az intézményi mechanizmusokat. Az utóbbin belül kitér az uniós kormányzási eszközökre, a strukturális alapok oktatásfejlesztési célú felhasználhatóságára és ennek változására, valamint a menedzsmenthez kapcsolódó problématerületekre. Áttekintést ad a hazai fejlesztések szűkebb környezetéről, bemutatva a közép-európai régió olyan kontextuális jellemzőit, melyek jelentős hatással vannak a fejlesztések implementációjára, illetve vizsgálja e régió sajátos fejlesztési irányait és implementációs stratégiáit is. Az itt megvalósuló reformok vizsgálata során olyan témaköröket érint, mint a specifikus fejlesztési célok és kihívások, az ágazatra jellemző sajátos implementációs mechanizmusok, illetve kiemelten foglalkozik a régióban folyó fejlesztések egyik legfontosabb jellegzetességével, az abszorpciós kapacitás gyengeségével.

A harmadik munkafázis célja a magyarországi szakpolitikai kontextusnak a bemutatása volt. Figyelmünk elsődlegesesen arra irányult, hogy 2004-től kezdődően milyen volt és miként fejlődött a közoktatás-fejlesztési szereplők, illetve intézmények implementációs eszköztára, kapacitása és gondolkodása. Kiindulópontunk az volt, hogy bár e téma teljes körű feltárása az empirikus kutatási szakaszban lehetséges, előzetesen dokumentumelemzéssel olyan képet tudunk rajzolni a hazai kontextusról, mely segíti az e területen tervezett empirikus vizsgálat megalapozását. E szakaszban két megalapozó háttérelemzés és egy – az előző szintézisek eredményeire – épülő elemzési szempontrendszer (Fazekas, 2013a) készült. Az első háttérelemzés (Szőllősi, 2013) az NFT operatív programjainak közoktatás-fejlesztésre irányuló elemeit mutatja be, a második (Fazekas, 2013b) pedig áttekinti azokat az értékeléseket, hatás- és implementációvizsgálatokat tartalmazó dokumentumokat, amelyek releváns információkat hordoznak az érdeklődésünk központjában álló programok implementációjáról. A tervezési dokumentumok elsősorban a makroszintű implementációs tudásról való képalkotáshoz járulnak hozzá, ezekben jól nyomon követhető, hogy a fejlesztéspolitikai szereplők és a központi intézmények milyen implementációs tudással, eszköztárral rendelkeztek a vizsgált időszakokban, a programértékelések pedig – bár nem az implementációs tudás feltárása céljából születtek – a fejlesztések nyomán létrejött változásokat magyarázva rendszerint foglalkoznak a makro-, mezo- és mikroszintek implementációs kapacitására utaló megvalósítási kérdésekkel. A szintézistanulmány (Fazekas, 3013c) három perspektívából vizsgálódva ad képet a hazai implementációs kontextusról. Tág perspektívából az általános fejlesztéspolitikai környezetre fókuszál, szűkebb megközelítést használva a humánerőforrás-, illetve kifejezetten a (köz)oktatás-fejlesztési kontextus implementációs dimenzióját mutatja be, ezen belül pedig különös hangsúlyt helyez a kurrikulumfejlesztés specifikumaira.

A negyedik munkafázis teljesítését az OTKA Bizottság Társadalom és Bölcsészettudományi Kollégium elnöke engedélyével a második kutatási évre ütemeztük át, azonban az első három kutatási szakasz eredményeire alapozva elkezdtünk kidolgozni az empirikus vizsgálat alapját adó modellt (Fazekas, 2013d).

A kutatás elindítását követően létrehoztuk egy olyan a tudásépítő közösséget, melynek része egy szűkebb, 6-8 fős kétheti rendszerességgel, és egy tágabb, évi 2-3 alkalommal ülésező szakmai kör. E közösségbe az ELTE, az OFI és az SZTE e témával foglalkozó munkatársait invitáltuk. Utóbbi Felnőttképzési Intézetében kutatásunk eredményeire építve született egy, a felsőoktatási implementációt elemző tanulmány. Emellett az első évben előkészítettük a 2013 áprilisában induló Implementációs Alapkutatás („ImpAla”) műhelyt, melynek keretein belül havi rendszerességgel, vitaindító előadások mentén tárgyalunk implementációs kérdéseket. A tudásmenedzsment további fontos eleme továbbá a megbeszélésekről készült közel 30 jegyzőkönyv, és az a több mint 200 oldalnyi, kutatási problémákat, irányokat, instrukciókat tartalmazó feljegyzés, melyet a kutatás témavezetője készített és osztott meg a résztvevőkkel az első év során.

A Szakmai Tanácsadó Testület tagjai a kutatás kezdetekor segítették a főbb problémakörök azonosítását, majd minden elkészült dokumentumot véleményeztek.

A kutatást bemutattuk az ELTE PPK nyilvánossága előtt, emellett az érdeklődő kollégák részére az együttműködési lehetőségek feltárása céljából műhelyt is szerveztünk. Ez utóbbi eredménye egy, a kutatásra épülő 3 féléves szakkollégiumi modul lett. Az első év eredményeit 2012. február 27-én a témavezető a TÁMOP projektek nyitókonferenciáján tartott előadásában (Halász, 2013a), valamint egy kurrikulummal és oktatáspolitikával foglalkozó tanulmányában  is ismertette. Az első évet lezáró szintézistanulmány eredményeit várhatóan 2013 májusában mutatjuk be az ELTE PPK nyilvánossága előtt.

Hivatkozott produktumok:

Fazekas Ágnes – Halász Gábor (2012): Az implementáció világa – Az európai uniós forrásokból megvalósított magyarországi oktatásfejlesztési beavatkozások empirikus vizsgálatának elméleti megalapozása. ELTE PPK Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ. Kézirat

Fazekas Ágnes (2012a): Közoktatás-fejlesztési implementációs folyamatok. ELTE PPK Felsőoktatásmenedzsment Intézeti Központ. Kézirat (http://www.fmik.elte.hu/a-szervezeti-egyseg-bemutatasa/a-kozoktatasfejlesztesi-beavatkozasok-hatasmechanizmusai/produktumok/)

Fazekas Ágnes (2012b): Nemzeti kurrikulumok reformjai. ELTE PPK Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ. Kézirat
(http://www.fmik.elte.hu/a-szervezeti-egyseg-bemutatasa/a-kozoktatas-fejlesztesibeavatkozasok-hatasmechanizmusai/produktumok/)

Fazekas Ágnes (2012c): Közép-európai oktatásfejlesztési programok. ELTE PPK Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ. Kézirat

Fazekas Ágnes (2012d): Az Európai Unió oktatásfejlesztési tevékenysége. ELTE PPK Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ. Kézirat

Fazekas Ágnes (2013a): A kurrikulum-implementáció elemzési szempontrendszere. ELTE PPK Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ. Kézirat

Fazekas Ágnes (2013b): Hazai közoktatási intézkedések tapasztalatai. ELTE PPK Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ. Kézirat

Fazekas Ágnes (2013c): Uniós finanszírozású kurrikulum-fejlesztés Magyarországon. ELTE PPK Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ. Kézirat

Halász Gábor – Szőllősi Tímea (2012): A fejlesztő beavatkozások hatásmechanizmusainak kérdései a nemzetközi fejlesztőszervezetek tevékenységében. ELTE PPK Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ. Kézirat
(http://www.fmik.elte.hu/a-szervezeti-egyseg-bemutatasa/a-kozoktatas-fejlesztesi-beavatkozasokhatasmechanizmusai/produktumok/)

Szőllősi Tímea (2012): Fejlesztések az Európai Unióban. ELTE PPK Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ. Kézirat

Szőllősi Tímea (2013): Európai uniós finanszírozással megvalósult közoktatás-fejlesztési beavatkozások Magyarországon. ELTE PPK Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ. Kézirat

Halász Gábor (2013a): Hazai fejlesztési irányok és nemzetközi tendenciák. XXI. századi köznevelés – A TÁMOP-3.1.1 és TÁMOP-3.1.5 projektek nyitókonferenciája. http://tamop311.ofi.hu/rendezvenyek/xxi-szazadi-kozneveles-130226 Megtekintés

A kutatás az ELTE PPK Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központjában zajlik.